Új rekord született a magyarok megtakarításaiban, és ezúttal nem az állampapíroknál: a befektetési alapokban lévő lakossági megtakarítás átlépte a 8000 milliárd forintot. Az állampapír-állomány októberben is 12 ezermilliárd felett maradt, de a magyarok egyik kedvencének számító DKJ nagy pofont kapott.
Érdekes helyzet állt elő azzal, hogy az első kamatperiódusban fix 9,9%-os éves hozamot fizető Prémium Magyar Állampapírt dobtak a piacra: míg a korábbi PMÁP-ok gyakorlatilag minden lejáraton a legjobb választásnak bizonyultak az inflációkövető kamatozásuk miatt, az új PMÁP csak rövid távon veri meg a társait. Mindeközben jön az akár 21%-ot fizető állampapír is, így megnéztük, hogy 3, 6, 12 hónapra, illetve 2, 3 és 5 évre melyik állampapírral lehet a legtöbb kamatot zsebre tenni.
Jövőre jelentősebb kamatkifizetés érkezik lakossághoz, részben ezért döntöttünk úgy, hogy megújítjuk az állampapír-palettát és bevezetünk egy 5 éves futamidejű, az utolsó két évben nagyobb kamatprémiumot fizető Bónusz Magyar Állampapírt, és egy fix kamatozású, 3 éves állampapírt – mondta Kurali Zoltán, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója a Portfolio-nak adott interjúban. Az ÁKK-vezér az új állampapírok mellett beszélt arról is, milyen lesz a PMÁP kamatozása és visszavásárlási árfolyama, és elárulta, milyen formában újítanák meg a MÁP Pluszt.
Első blikkre talán meglepő, valójában viszont mégsem annyira váratlan döntést jelentett be múlt hét szerdán az ÁKK: az előző éves inflációra 0,25 százalékpontos kamatprémiumot adó Prémium Magyar Állampapír forgalmazását megszüntetik, e héttől kezdve pedig már csak az új sorozat vásárolható, amely az első másfél évben fixen, inflációtól függetlenül évi 9,9%-os hozamot fizet, ezzel spórolva az idei várhatóan 17,9%-os infláción. E sorozat 2025 áprilisától visszahozza a szokásos, előző évi infláció és kamatprémiumos felosztást, az első másfél évben viszont szinte feleannyi hozamot ígér. A hozamcsökkenés apropóján megnéztük, mennyire tudja felvenni a versenyt az új PMÁP a befektetési alapokkal. Észben kell tartanunk azonban, hogy az itt bemutatott múltbeli hozamok semmifajta garanciát nem jelentenek a jövőre nézve.
Kiderült: 779 194 133 972 forint értékben bocsátott ki az ÁKK abból a 2033/I sorozatból, amelyet november 28-ig lehetett megvenni, és amely jövőre akár 18% feletti hozamon is ketyeghet. Ezzel a 2033/I sorozat lett minden idők legkeresettebb Prémium Magyar Állampapírja.
Elgondolkodtató kérdőív jelent meg az Államkincstár állampapír-vásárlási felületén. Ebben többek között arra kérdez rá a megtakarítók körében a kincstár, ismerik-e az állampapírok visszaváltásával kapcsolatos szabályokat. Mindez annak fényében érdekes, hogy nemrég éppen a Portfolio rendezvényén beszélt arról Kurali Zoltán ÁKK-vezér: egyáltalán nem tervezik a PMÁP visszaváltási árfolyamának megváltoztatását. Sőt, Varga Mihály a mai meghallgatásán hangsúlyozta: nem kívánnak változtatni az állampapírok kondícióin.
Kedden 8:30-kor vette kezdetét Varga Mihály pénzügyminiszter meghallgatása a parlament költségvetési bizottságában. A tárcavezető felvezető beszédében azt hangoztatta, hogy az idei költségvetési hiánycélt külső okok miatt kellett emelni. Kiemelte továbbá, hogy a kamatemelések miatt jelentősen megemelkedtek az állam kamatkiadásai. Egy képviselői kérdésre adott válaszában leszögezte, hogy a kormány nem nyúl a PMÁP visszaváltásának kondícióihoz. Elmondása szerint a 2024-es hiánycélt a kormány nem kívánja emelni, annak a kérdése leghamarabb jövő februárban kerülhet a kormány asztalára.
Úgy tűnik, jelentős kereslet van a november 28-ig kapható Prémium Magyar Állampapír 2033/I sorozata iránt, az ÁKK éppen most emelte meg 150 milliárd forinttal a rendelkezésre álló keretet, így az értékesítésre meghirdetett mennyiség elérte a 750 milliárdot.
A lakosság kedvenc állampapírja jövőre szürreálisan magas hozamot biztosított volna, de erről sokan lemaradhatnak: egy friss döntés szerint november végétől jóval kevésbé vonzó kamatokkal lehet csak új inflációkövető állampapírt vásárolni. Logikusnak tűnik, hogy a kormány a nehéz helyzetben levő költségvetés kamatterheit akarja mérsékelni, és elsőre azt hihetnénk, hogy a mintegy 8 százalékpontos "kamatcsökkentéssel" jókora összeget spórol az állam. De ez nem így van: számításainak szerint a kormány legfeljebb néhány 10 milliárd forintot nyer a lépéssel, ami a teljes kamatteher arányában elhanyagolható összeg. Ám a spórolási szándékon túl lehetnek egyéb okai is a döntésnek.
Ahogy arról beszámoltunk: november 29-én jön az új Prémium Magyar Állampapír, a 2032/I, merőben más kamatozással, mint amihez eddig hozzászoktunk. Az idei magas inflációból adódó magasabb kamatot fix kamatozással kerüli ki a papír, hosszabb távon viszont magasabb prémiumot fizet. De vajon érdemes megvenni az új PMÁP-ot, vagy a most még elérhető prémium állampapírból kell bezsákolni, akár a régebbi sorozatok visszaváltása árán? Számolgattunk.
Jön az új Prémium Magyar Állampapír, de ilyet eddig még nem láttunk: 2025 áprilisáig 9,9% kamatot fizet, majd ezt követően ígér csak az infláció felett előbb 0,5, majd 1,0 százalékpontos felárat. Sokan dönthetnek úgy, hogy november 30-áig gyorsan bevásárolnak a most még elérhető, jövőre 18% felett kamatozó PMÁP-ból.
Nagy hírt jelentett be Varga Mihály a hétvégén. Azt mondta, még 2023-ban elindul a program, melynek részeként minden magyar állampolgárnak automatikusan ingyenes kincstári értékpapírszámlája nyílik. Cikkünkben azt latolgatjuk, hogyan is nézhetne ez ki a gyakorlatban, mennyire áll összhangban a bejelentés az ÁKK idei stratégiájával, és mi lesz így a többi lakossági állampapír-forgalmazóval, például a bankokkal és brókercégekkel.
Még 2023-ban elindul az a program, melynek részeként minden magyar állampolgárnak automatikusan nyílik ingyenes kincstári értékpapírszámlája, ahol bármikor vásárolhat állampapírt – jelentette be Varga Mihály a Fidesz XXX. Tisztújító Kongresszusán szombaton.
Sokaknak okozott meglepetést az októberi inflációs adat, hiszen másfél év után most először csökkent 10% alá. Ennek ellenére valószínű, hogy az inflációkövető Prémium Magyar Állampapír kamata jövőre meghaladhatja a 18%-ot. Mutatjuk, miért.
"Nem fogunk változtatni a Prémium Magyar Állampapír visszaváltási árfolyamán, továbbra is 99% marad" – szögezte le Kurali Zoltán, az Államadósság Kezelő Központ Zrt. vezérigazgatója a Portfolio Investment Day 2023 konferenciáján. A beszélgetés során és az azt megelőző előadásban a forint helyzetéről is szó volt, de megtakarítási tippeket is kapott a közönség.
1,5 százalékpontra emelkedik a Bónusz Magyar Állampapír kamatprémiuma az új, 2027-ben lejáró sorozat esetében, ez azt jelenti, hogy a papír éves szinten 9,31%-os kamatot fizet. Mostani cikkünkben megnézzük, hogy ez a magasabb kamat fel tudja-e venni a versenyt az inflációkövető Prémium Állampapírral, illetve van-e olyan időtáv, amikor megérheti a BMÁP-ot választani.
Most lesz csak igazán fájó az államkasszának, és ezzel az adófizetőknek a magyarok állampapír-őrülete, 2024-ben ugyanis az inflációkövető állampapírokra fordított kamatkiadás meghaladhatja az ezermilliárd forintot, míg 2025-ben megközelítheti az 1200 milliárdot. Jövőre fordulhat elő először az, hogy a költségvetés a lakosságnak fizeti ki a legnagyobb összeget kamatként.
Befektetési és megtakarítási tanácsokkal, tippekkel jön november 8-án a Portfolio Investment Day exkluzív befektetői rendezvény!
Augusztus 1-től egy magánszemély legfeljebb 25 millió forintot fektethet forgalmazónként Prémium Magyar Állampapírba, ami elsősorban azoknak lehet hátrány, akiknek csak egy forgalmazónál van értékpapírszámlájuk. Jó hír viszont, hogy családon belül másképp is lehet növelni az inflációkövető állampapír állományát, mutatjuk, hogyan.
Befektetési és megtakarítási tanácsokkal, tippekkel jön november 8-án a Portfolio Investment Day exkluzív befektetői rendezvény!
Csökken az infláció, így hosszú idő után végre beköszöntek a reálhozamok is Magyarországra. Az utóbbi években nagyon kevés olyan befektetés volt, amellyel pozitív reálhozamot lehetett elérni, ami az inflációkövető állampapírra is igaz. Sőt, a PMÁP-ba fektetők idén jókora mínuszt nyelhettek le, de jövőre fordul a kocka, az igazi „hozamkánaánt” pedig 2025 hozhatja el.
Eltűntek a tavasszal látott 14-15%-os hozamszintek a diszkont kincstárjegyek (DKJ) piacáról, ami nemcsak a magyar lakosság megtakarítási szerkezetét, hanem az államadósság-finanszírozást is érintheti: az utóbbi hónapokban láthatóan csökken a háztartások DKJ-kereslete, az alacsonyabb hozamok pedig a bónusz állampapír vásárlására is negatív hatással lehetnek, ugyanis az eddigi csaknem 12% után várhatóan 9% alatti kamatot fizet az előttünk álló három hónapban. Mindez jelentősebb megtakarításokat mozdíthat meg a jövőre már 18% feletti kamatokat fizető prémium állampapír felé, ami állományi szinten nem feltétlenül jelent kiesést az adósságfinanszírozásban, a kamatkiadásokat tekintve viszont nagyon fájó lehet az államkasszának.